Mit tegyünk, és mit ne tegyünk a rózsánkkal?
A kertek királynője és egyik legnemesebb éke a rózsa. Sok más növény mellett, ő is gazdagon meghálálja, ha figyelünk rá, felkészítjük a tél viszontagságaira. Ez az impozáns növény örök kedvenc, virágzáskor magával ragadó, felüdítő, mind szemünknek, mind lelkünknek. A szép eredményhez viszont odaadó gondoskodás szükséges, melyeket rózsáink télen is megkövetelnek. Ebben lesz segítségükre ez a pár lépés, amivel biztosan gyerekjáték lesz rózsáink téli védelme.
Nézzük mik is azok a veszélyek,
amikkel télen szembe kell nézniük:
- A tartós fagy.
Ha napokon keresztül -10 fok, vagy a körüli hőmérsékletek vannak. Ilyenkor a rózsa egésze sérülhet. - A fagyás és olvadás váltakozása.
Ilyenkor a rózsára könnyen ráfagyhat a jég, akár komoly fizikai kárt is tehet a növényben, mint például ágtörés, de egy szimpla felszíni sérülés is jó melegágya lehet egy későbbi gombás fertőzés kialakulásának. - A gyors nappali felmelegedést követő erős éjszakai visszahűlés.
Ebben az esetben felszínre kerülhetnek a nappali olvadás közben a gyökerek (vagy akár madarak is élelemkutatás közben kikaparhatják a földet). A gyökér felszínre kerülésével nappal felgyorsulnak az élettani folyamatok, majd a hirtelen esti lehűléssel elfagyhatnak. Ez a növényünk életébe is kerülhet.
A nemesítőknek hála, sok rózsa már igen jó fagytűréssel rendelkezik, ezért nem szükséges minden rózsafajtát teleltetni. Igen jó a fagytűrésük a talajtakaró rózsáknak, nagytermetű parkrózsáknak, a folyton virágzó, úgynevezett floribunda és multiflora rózsáknak, valamint a futó rózsáknak. Ezekkel nincs különösebb tennivalónk tél beállta előtt, csupán a beteg ágakat, elvirágzott ágrészeket kell visszavágni. Érdemes összegyűjteni a rózsák lehullott leveleit is (akár le is lehet levelezni őket), és azokat egy biztonságos helyen elégetni, hiszen ezek tökéletes helyet biztosítanak a betegségeknek, és kártevők áttelelő helyéül is szolgálhatnak.
De akkor mely rózsákat kell igazán védeni
a kemény fagyoktól?
A nagyvirágú bokorrózsákat (azaz a tearózsákat), érzékenyebb nemes rózsa fajokat, törpe, vagy miniatűr rózsákat, valamint a magastörzsű rózsákat.
Mikor kezdjük, és hogyan végezzük
a rózsa téliesítést?
Nem célszerű túl korán kezdeni a téliesítést, még jót is teszünk rózsánknak, ha csak az első fagyok után kupacolunk a tövekre földet, így kényszerül kondicionálni magát a növény. Szeptembertől kezdve a metszést is el lehet hagyni, adjunk teret a rózsának kinevelni a csipkebogyókat, élettani felkészülésük a téli időszakra így lesz teljes. Ilyenkor már a tápanyagozás sem indokolt. Legkorábban csak a fagyok beállta után, és a teleltetést követően lehet szerves trágyát a tő köré sekélyen, kizárólag ásóvillával óvatosan beforgatni. Ez nem befolyásolja a növény kondícióját már, hiszen az életfolyamatok nagyrészt leállnak. A téli csapadék pedig tavaszig szinte teljesen bemossa a talajba az értékes tápanyagokat, ezzel rózsánk egy tápanyagban gazdag közegben indulhat erőteljesen az új vegetációs időszaknak.
Metszeni ősszel, vagy nem metszeni?
Ez itt a kérdés!
Gyorsan rövidre is zárjuk a kérdést, ősszel nem metszünk drasztikusan rózsát. Két elfogadható indokkal ragadhatunk csak ollót rózsánkkal szemben a tél beállta előtt.
Az egyik, ha a beteg, vagy elhalt ágrészeket szeretnénk eltávolítani. Ezeket akár tőből is kimetszhetjük.
A másik, ha az elvirágzott részeket és leveleket távolítjuk el. Minden más metszési munkálatot a tél végével kezdünk el.
Bokorrózsák és miniatűr rózsák
Érdemes két részre bontani a teleltetés folyamatát. Első ütemet november második felében bekövetkező első kisebb fagyra érdemes ütemezni (-1 – -2 fok). Ekkor kell laza morzsás szerkezetű friss termőföldet, vagy komposztot kupacolni a tőre, egy nagyarasznyi, körülbelül 20 cm magasan a szemzés felett. Fontos, hogy kupacolás előtt levelezzük le a rózsánk betakarásra kerülő részeit. Nem jó megoldás a tő körül felásni és onnan ráforgatni a rózsára a földet, mert könnyen megsérthetjük a gyökérzetet, vagy felszínre forgathatjuk, ezzel kiszáradást és elfagyást előidézve.
A második ütemet a következő fagy elé ütemezzük (érdemes figyelni a meteorológiai előrejelzéseket), ekkor mulccsal is takarjuk a rózsát: kéreg darabokkal, levelekkel, ágzúzalékkal, szalmával, vagy más természetes, szellőzést engedő anyaggal, ami van a ház körül kéznél.
Ha extrém hideget jelez a meteorológia, -10 fok, vagy annál is hidegebbet, célszerű extra védelmet biztosítani a kemény fagyok ellen. Egy, a rózsára borított üres cserép, vagy vödör megfelelő megoldás lehet, de amint az időjárás engedi, de legfeljebb pár napon belül távolítsuk is el rózsatövünkről.
Magastörzsű rózsák
A törzsre nevelt rózsák kissé speciálisabb eljárást kívánnak. Míg a bokorrózsák erős, téltűrő alanyai a föld alatt helyezkednek el, a törzsre nevelt rózsáknál ez egészen felnyúlik a korona szintjéig, ahol is található a fagytól védendő nemes rész. Mielőtt azonban pánikba esnénk, hogy az egészet be kell bugyolálnunk télire, nem kell, hisz a vadrózsa alanyok kitűnő télállóak (gondoljunk csak a télen is tűzpiros terméseivel világító csipkebogyóra), tehát a törzset nyugodtan szabadon hagyhatjuk.
A koronával való teendőink pedig a következők, mint ahogy már fentebb említettük, a beteg, elhalt ágakat nyugodtan ki lehet metszeni, és levelezzük is le a rózsát, ágai közé tömjünk szalmát, juta zsákkal pedig takarjuk körbe az ágrendszer egészét, és madzaggal, spárgával, vagy rugalmas kötözővel rögzítsük jól, hogy az ne essen le.
Mit NE tegyünk rózsáinkkal a téliesítés során?
- NE csonkoljuk vissza!
- NE ássuk körbe!
- NE adjunk nekik ősszel, a vegetációs folyamatok leálltáig tápanyagot!
- NE hagyjunk a növényen beteg részeket!
+1 tipp: SOHA NE használjunk műanyag fóliát a takarásához!
Mit tegyünk 4+1 Egyszerű lépésben
a rózsánk téli védelméért?
- Levélhullást követően a lomb összegyűjtése, a rózsán maradt levelek eltávolítása.
- Beteg vagy elhalt ágak, és elvirágzott részek eltávolítása.
- A rózsa földel való kupacolása az első fagy után, de legkésőbb november végén
- Rózsa mulccsal való borítása legkésőbb december elején.
+1 tipp: Extrém hideg esetén kiegészítő takarás maximum egy-két napig.
Mindezek ismeretében, és betartásával, rózsánkat biztonságban tudhatjuk a téli időszakra, legközelebb már csak a tavasz beköszöntével lesz vele dolgunk.
(„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.” Antoine de Saint-Exupéry – A kisherceg)
Trackback/Pingback